Ezt a leckét egy Local Solar System Ez a szócikk az Alapítvány csapat tagja, és egy képzett lektoráló javíthatna rajta. Képes vagy ebben a témában? Javasolj egy szerkesztést
1965 decemberében a Gemini–6 és a Gemini–7 30 cm-es távolságban repült egymástól, 300 km magasan a Föld felett. Két év elmélet és gyakorlat kellett ahhoz, hogy ezt megvalósítsuk: az első kísérletek azt mutatták, hogy a pályán nem működik, ha egy pilóta egyenesen a célpont felé repül.
A pályán, hogy utolérjék, akkor csökken a sebesség, nem gyorsul.
Nézd!
Minden, ami pályán van, egy szabályt követ: minél alacsonyabb, annál gyorsabb. Az alacsonyabb pálya rövidebb, és az űrszonda gyorsabban mozog rajta, így mindent nyer, ami magasabb.
- Elindítás alacsonyabb pályára, a cél mögé. A kapszula úgy van időzítve, hogy valahol az állomás mögött és egy kicsit alatta induljon el.
- Phasing. Kör után kör, az alsó kapszula egy kicsit nyer. Itt, 20 km-rel az állomás alatt, pályánként 1,6 fokot nyer.
- Két kis égési sérülés, egy mini Hohmann transzfer, emeljük a kapszulát az állomás pályájára, közvetlenül mögötte.
- Végső megközelítés. Az utolsó néhány száz métert lassan, egyenesben a repülési irány mentén repüljük, számítógépek figyelik a legénységet. A csatlakozásnál a zárási sebesség néhány centiméter másodpercenként.
Értsd meg.
A pályaperiódus: T = 2π√(r³/μ). μ = 398,600 km³/s² esetén:
- A kapszula 400 km-en (r = 6778 km): 92,6 perc.
- Állomás 420 km-nél (r = 6798 km): 93,0 perc.
A kapszula egyes pályái során az állomás csak 92,6/93,0 kört tesz meg: a kapszula 360° × (1 − 92,6/93,0) ≈ 1,6°-ot nyer, ami körülbelül 190 km. A 20°-os szakadék bezárásához körülbelül 13 keringésre van szükség, ami nagyjából 20 órának felel meg.
A transzfer 400-ról 420 km-re kb. 5,6 m/s A két égés mindegyike apró, ha összehasonlítjuk a 7,7 km/s-os pályasebességgel.
Mester!
A cél közelében a rendezvénymérnökök használják a Clohessy-Wiltshire megye (Hill) egyenletek: lineáris mozgás a célpont körül keringő rendszerben, ahol x sugárirányú, y pálya mentén halad és n a célpont átlagos mozgása:
ẍ − 3n²x − 2nẏ = 0, ÿ + 2nʒ = 0, z̈ + n²z = 0
Ezek magyarázzák a furcsa viselkedést: egy előrelökés (+ẏ) hatására az üldöző felemelkedik (x növekszik), majd visszasodródik. A megközelítési útvonalak az y tengely mentén (V-bar, hátulról) vagy az x tengely mentén (R-bar, alulról, ahol a természetes mozgás segíti a fékezést), biztonsági szabályokkal úgy, hogy egy motorhiba soha nem vezet ütközéshez.
Próbáld ki!
Tegyük fel, hogy a kapszula 20 fokkal az állomás mögött van ugyanabban a magasságban. Ha egyszerűen csak előre irányítod a hajtóművet, mi történik a pályáddal, közelebb kerülsz-e vagy messzebb eszel? (Tipp: gondolj a Hohmann leckére.)
A kihívások azok, ahol a tanulás megmarad.
Gyors kvíz játék
3 gyors kérdések. Válassz egy választ, hogy megtudd, igazad van-e.
-
Az űrállomás mögött egy kapszula van, amely valamivel alacsonyabb pályán kering. Idővel:
- A Még tovább maradsz hátra
- B Felzárkózik, mert egy alacsonyabb pálya gyorsabb
- C Ugyanazon a távolságon marad
- D Összeütközik a Földdel
Mutasd a választ
B. Felzárkózik, mert egy alacsonyabb pálya gyorsabb
-
Miért nem tudja egy űrhajó előre irányítani a hajtóművét, hogy elkapjon egy célpontot ugyanazon az útvonalon?
- A Mert a gyorsulás felemeli az orbitát, ami meghosszabbítja a kört, így lemarad
- B Mert a motorok nem tudnak előre lőni
- C A légellenállás miatt
- D Megteheti, így történik
Mutasd a választ
A. Mert a gyorsulás felemeli az orbitát, ami meghosszabbítja a kört, így lemarad
-
Milyen sebességgel közelít egy kapszula az állomáshoz a dokkolózás pillanatában?
- A Körülbelül 7,7 km/s
- B Körülbelül 100 m/s
- C Néhány centiméter másodpercenként
- D Pontosan nulla
Mutasd a választ
C. Néhány centiméter másodpercenként
A célvonal
- Olvassa el a leckét
- Megtette a kihívást
- Elvégezte a kvízt
Jelölje meg a leckét befejezettnek, hogy elmentse az eszközön való előrehaladáshoz.
A lecke befejeződött.
A következőre Hazaérve: visszatérésSzavak ebben a leckében
Források
- NASA, Rendezvous and docking (Gemini 6 and 7, the first space rendezvous, 1965)
- ESA, Automated Transfer Vehicle rendezvous and docking
- W. H. Clohessy and R. S. Wiltshire, Terminal Guidance System for Satellite Rendezvous (1960), J. Aerospace Sciences 27(9)
- JPL SSD, Astrodynamic parameters
Ez a lecke CC BY-SA 4.0 licenc alatt érhető el.