Holdfázisok és napfogyatkozás

A Hold soha nem változtatja meg alakját. A felét mindig a Nap világítja meg; ami változik, hogy a megvilágított fél mennyire néz rád. Ha egyszer megérted, hogy miért, a napfogyatkozás megszűnik titokzatosnak lenni és kiszámíthatóvá válik.

A Hold fele mindig napfényben van. A fázisok csak a mi nézőpontunk.

Nézd!

A Hold nem a saját fényét hozza létre. Azért ragyog, mert a napfény ráesik. A Hold egyik felét a Nap világítja meg, a másikat pedig sötétíti, mint ahogyan a Földön is van nappal és éjszaka.

Ahogy a Hold megkerüli a Földet, különböző mennyiségű napfény éri el a felét:

• New Moon: a Hold a Föld és a Nap között van. A megvilágított fél távolabb van tőlünk, így nem látjuk.
• Első negyed: a lemez felét világítva látjuk.
• Full Moon: Earth is between the Sun and the Moon. Látjuk az egész megvilágított felét.
• Utolsó negyed: félig megvilágított, a másik oldalon.

A bal oldali képen a Föld és a Hold látható messziről, a Nap pedig balra helyezkedik el. A jobb oldali képen látható, amit a Földről látsz. Mozgassa a csúszkát, és nézze meg mindkettő együtt változik.

Néha a Nap, a Föld és a Hold pontosan egy vonalba kerül:

• A solar eclipse akkor fordul elő, amikor a Hold árnyéka újholdkor a Földre esik.
• A lunar eclipse akkor fordul elő, amikor a Föld árnyéka teliholdkor a Holdra esik.

Értsd meg.

A Hold egyszer kerüli meg a Földet, a csillagokhoz viszonyítva mérve, 27,3 nap (a csillaghónap). De a fázisok minden alkalommal megismétlődnek 29,5 nap (a szinódikus hónap). Mi a különbség? A Hold a Föld körüli pályája során a Nap körüli pálya hosszának kb. 1/12-ed részét teszi meg. A Holdnak még kb. két napra van szüksége, hogy behozza az új nap irányát.

A Hold és a Nap közötti szög, amelyet a Földről nézve a Holdnak nevezünk, az a Nap és a Hold közötti szög. nyúlás:

Nyúlás	Fázis	Lit frakció
0°	New Moon	0%
90°	Első negyedév	50%
180°	Full Moon	100%
270°	Az utolsó negyedév	50%

Ha a Hold pontosan ugyanabban a síkban keringene, mint ahogy a Föld a Nap körül kering, akkor minden újholdkor napfogyatkozás lenne, és minden teliholdkor holdfogyatkozás. De a Hold pályája kb. 5,1 fok. Általában a Hold egy kicsit a Nap-Föld vonal felett vagy alatt halad el, és semmi sem történik.

A Hold pályájának két pontja, ahol a Föld pályasíkját metszi, a holdhold. csomópontok. Napfogyatkozás csak akkor következhet be, ha egy újhold vagy telihold közel kerül a csomóponthoz. Ez évente kétszer történik, mintegy hat hónappal egymás után.

Mester!

A megvilágított k frakció az i fázisszögből (a Nap-Hold-Föld szög) következik:

k = (1 + cos i) / 2

Mivel a Nap 390-szer távolabb van, mint a Hold, i ≈ 180° − elongáció. Az eszköz kiszámítja i-t a Meeus-sorozattal (Asztronómiai algoritmusok, eq. A 48,4-es eltérés a Hold és a Nap pályájának főbb periodikus időtartamaira vonatkozó átlagos elongációt korrigálja. Az új és teliholdakat a pontos idők körülbelül fél órájára helyezi, sok tanulásra.

A szinodikus hónap a két szögsebességből következik: 1/P_szinus = 1/P_sid − 1/P_év = 1/27,3217 − 1/365,256, ami 29,531 napot ad.

A holdfogyatkozás a Hold és a Föld közötti távolságtól függ. A szélesség argumentuma F, a szög a növekvő csomóponttól. Meeus egy gyors szűrési szabályt ad: újhold vagy telihold esetén, ha |sin F| > 0.36 (F több mint kb. 21°-kal a csomóponttól), akkor nincs napfogyatkozás. Az eszköz pontosan ezt a tesztet alkalmazza. Ez egy szükséges feltétel, nem pedig a napfogyatkozás típusának vagy helyének előrejelzése: ehhez szükség van a Hold távolságára, a Föld árnyékának geometriájára és sokkal pontosabb helyzetekre.

A csomópontok nem rögzítettek. A Hold és a Föld 18,6 évente sodródik visszafelé az ekliptika mentén, ezért érkeznek meg a napfogyatkozási időszakok körülbelül 19 nappal korábban minden évben, és részben ezért ismétlődnek meg a napfogyatkozások a híres 18 éves ciklusban. saros ciklus.