Előfordulhat, hogy a webhelyen szereplő egyes nyelvek gépi fordítást tartalmaznak, és hibákat tartalmazhatnak. Segítsen javítani Olvassa el az angol eredeti verziót
A Pelamis hullámenergia gép vörös orrának áttörése egy törő hullámon, permetezés repül.
Zöld kezdeményezés · Energia alternatívák

A hullámenergia

A hullámok a szél energiája, amit az óceán összegyűjtött és több ezer kilométeren át vitt. Rengeteg van belőle, és éjszaka és télen is folyamatosan érkezik.Ötven évnyi kísérlet után még senki sem épített olyan hullámgépet, ami egyszerre kemény és olcsó.

P123, via Wikimedia Commons

Télen, ha nyugatra néző tengerparton állunk, lábunkon keresztül érezzük: néhány másodpercenként egy óceánon átszelve érkezik és tör ki a vízből egy fal. A hullámokat a szél hozza létre, amely több ezer kilométernyi nyílt tengeren fúj, így ezek a szélenergia koncentrált, késleltetett formái. A szél lecsillapodása után is érkeznek, éjszaka és nappal egyaránt, de a legerősebben télen, amikor a napelemek a legkevésbé termelik az energiát.

Ez az ígéret, és ez valóságos. Ez az oldal, amely ugyanolyan őszinteséggel íródott, mint a Fan Wall kutatás, arról szól, hogy miért volt olyan nehéz betartani ezt az ígéretet. A rövid változat: a fizika működik, és a forrás nagy, de egy hullámgépnek átlagos tengereket kell betakarítania, miközben túl kell élnie az ötvenszer nagyobb erőt hordozó viharokat. Fél évszázad és számos csődbe ment cég után a hullámenergia még mindig többszörösen drágább, mint a napenergia, és még nem született győztes tervezési javaslat. Elsőként tud nyerni ott, ahol az energia drága és a tenger az egyetlen szomszéd.

2.1 TWof wave power reaches the world's coastlines on average (Gunn és Stock-Williams, 2012)
28 kWA hullámfront méterenkénti ereje egy tipikus Atlanti-óceánban, 2,5 m magasságban és 9 másodperces periódussal
3 GWhA spanyolországi Mutriku hullámtörő erőmű 2011 és 2023 között készített hosszúsági rekordja a leghosszabb bármelyik hullámerőmű esetében (Mutriku tartomány)
18.5 mA CorPower C4 bója által túlélt hullámok Portugália partjainál 2023 novemberében (CorPower Ocean)

Mi ez?

A hullámenergia-átalakító olyan gép, amely a hullámok mozgását elektromos energiává alakítja. A szélenergiával ellentétben, ahol egy tervezés (a háromlapátos turbina) nyert, a hullámenergia terén még mindig több száz ötlet verseng egymással. Ezek néhány családba tartoznak:

  • Pont-elnyelők: bóják, amelyek felfelé és lefelé billennek, és horgony vagy nehéz úszó ellen húznak. A CorPower C4-es egy ilyen.
  • Csillapítók: hosszú, kígyószerű úszóláncok, amelyek a hullámok irányában fekszenek, az ízületeknél hajlítva. A híres példa Pelamis volt.
  • Rezgő hullámhullám-átalakítók: a part közelében lévő tengerfenéken található csuklós lapátok, amelyek ide-oda lengnek. Az Aquamarine Power Oyster-je volt az egyik.
  • Oszcilláló vízoszlopok: a vízvonal alatt a tengerre nyíló kamrák. A hullámok felfelé és lefelé tolja a vizet, ami egy turbinán keresztül levegőt nyom be és ki. A spanyolországi Mutrikuban tizenhat ilyen épült a kikötő falába.
  • Áttörő eszközök: rámpák, amelyek a hullámokat egy emelt medencébe engedik át, majd a vizet alacsony fejű turbinákon keresztül visszavezetik.
Két hosszú piros Pelamis hullámgép fekszik egy rakparton Orkney-ben.
A két 180 méteres Pelamis P2 gépet az orkney-i Lynessben állították ki. A Pelamis Wave Power 2014-ben került adminisztráció alá. Photo: Drnoble, CC BY 4.0

Így működik

Energia egy hullámban. A hullámenergia részben a tengerszint fölé emelt víz, részben pedig a víz mozgása formájában tárolódik. Egy szabálytalan tenger esetében, amelyet a jelentős hullámmagassága H (a hullámok legmagasabb harmadának átlagos magassága) ír le, a tengerfelszín négyzetméterenkénti energiája E = ρ g H² / 16, ahol ρ a tengervíz sűrűsége és g a gravitáció. A hullám magasságának megduplázása megnégyszerezi az energiát.

Teljesítmény, a szám ami számít. A hullámenergia a csoport sebességével halad g T / 4π Mély vízben, ahol T A hullám periódusa. Szorozzuk meg az energiát a sebességgel, és a hullámfront minden méterén érkező erő P = ρ g² H² T / 64π, ami úgy működik, mint kb. 0,49 × H² × T kilowatt méterenként. Egy 2,5 méteres tenger 9 másodperces periódussal körülbelül 28 kW-ot szállít a partvonal minden egyes méterén: évente több tucat otthon elektromos energiáját méterenként, ha az összeset ki lehetne vonni. A fenti magyarázó lehetővé teszi, hogy más tengereket próbáljon ki.

Mit csinál a víz? A mély vízben a hullámban lévő víz nem utazik vele: minden részecske körbe mozog, és szinte visszatér oda, ahol elindult. A körök a mélységgel gyorsan zsugorodnak; fél hullámhosszal lefelé, a mozgás csak kb. 4% -a annak, ami a felszínen van. A mélytengeri hullámok hosszúak: a hullámhossz kb. 1.56 × T² méter, tehát egy 9 s-os hullám 126 m-re van a gerinctől a gerincig. Ezért van az, hogy a hullámenergia nagy része a felszín közelében található és ezért úsznak vagy ülnek a gépek sekély vízben.

A hullám elnyeléséhez, készíts egy hullámot. A hullámgép energiát vesz fel azzal, hogy úgy mozog, hogy törli a bejövő hullám egy részét. Egy olyan úszó bója esetében, amely csak felfelé és lefelé mozog, ez egy híres határt állít: bármilyen nagy is legyen, nem képes többet elnyelni, mint amennyi erőt ér el egy méter széles területen. λ / 2π, egy hullámhossz osztva 2π-vel, kb. 20 m a 9 s-os hullám esetében (Budapest, 2002). Ennek eléréséhez a bója mozgásának lépést kell tartania a hullámokkal, ezért olyan fontosak azok a vezérlőrendszerek, amelyek minden egyes áthaladó hullámra beállítják a gépet. A gyakorlatban a mért és modellezett gépek jellemzően a saját szélességük mentén érkező erő egytizedét-harmadát fogják fel (Babarit, 2015. február).

Lassú, hatalmas erők. A hullám óriási erővel tolja a vizet, de lassan mozog, néhány másodpercenként egy-két métert. A generátorok a gyors, finom mozgást részesítik előnyben, így minden hullámgépnek szüksége van egy Teljesítményleadás A vállalat olyan motorokat gyárt, amelyek az egyiket a másikká alakítják: hidraulikus hajtóművek és motorok, légturbinák, közvetlen meghajtású lineáris generátorok vagy mechanikus sebességváltók. A mérnöki munka nagy része, és a kudarc nagy része is itt történik.

A határok: elméleti és gyakorlati

Az erőforrás. A bolygó átlagos hullámteljesítménye 2,1 TW, ami megegyezik a világ átlagos villamosenergia-felhasználásával (kb. 3,4 TW).Gunn és Stock-Williams, 2012). Csak egy töredéke vehető ki: a gépek nem tudják minden partvonalat ellátni, az energia elveszik, amikor a hullámok elérik a sekély vizeket, és az erőforrások nagy része a távoli déli óceánokban van. A leggazdagabb tengerpartok az uralkodó nyugati szelekre néznek kb. 40 és 60 fok között: Írország, Skócia, Portugália, Chile, Dél-Ausztrália, Új-Zéland, a Csendes-óceán északnyugati része az Egyesült Államoktól. A zárt tengerek, mint például a Földközi-tenger, méterenként csak néhány kilowatt energiát kapnak.

A viharprobléma. A magyarázó vihar gombja láthatóvá teszi a központi nehézséget. Egy gépet úgy terveznek, hogy a legtöbb pénzt 1-4 méteres tengerben keresse meg, de mégis túl kell élnie a 10-15 méteres tengert, ötvenszer vagy többször is hordozva az erőt, és még magasabb egyedi hullámokat. A viharnak tervezett szerkezet nehéz és drága, az átlagos tengernek tervezve törékeny lesz. A szélturbinák ezt úgy oldják meg, hogy a lapátjaikat elfordítják a széltől. A hullámgép nem tud kilépni a tengerből.

Fáradtság. 8 másodperces időtartammal egy gép körülbelül Évente négymillió hullám, mindegyik hajlítva, tolja és csavarja az ízületeit, a tömítéseket és a horgonyzóhelyeket. Húsz év alatt ez körülbelül nyolcvanmillió terhelési ciklust jelent sós vízben.

Hozzáférés és kikötőhelyek. Mint minden tengeri energia, a hullámgépeket csak nyugodt időben lehet telepíteni és javítani, és pontosan ott ülnek, ahol az időjárás a legrosszabb. A horgonyzóhelyeknek mozgó testet kell tartaniuk a tenger felborulásakor, anélkül, hogy elszakadnának vagy húzódnának.

Egy tető nélküli betonkamra a sziklás part mentén, a tenger mellett, egy hullámerőmű maradványai.
Az Islay LIMPET maradványai 2018-ban: egy 250 kW-os oszcilláló vízoszlop a skóciai Islay partján, amelyet 2000-ben csatlakoztattak a hálózathoz és 2011-ben bezártak. Csak a víztározó maradványai maradtak meg. Photo: Anhn, CC BY-SA 4.0

Valódi projektek, mérve

ProjektHolTípus és méretMi történt?
PelamisAguçadoura, Portugália, majd EMEC, OrkneyCsillapító, 750 kW, 120-180 m hosszúThe first multi-machine wave farm: three machines, 2.25 MW, began exporting in July 2008 and were offline by November 2008 when the project’s owner ran into financial trouble. A későbbi P2-001 gép több mint 15,000 üzemórát teljesített az EMEC-nél. A Pelamis Wave Power novemberben lépett adminisztrációba 2014 (Pelamis).
OsztrigaEMEC, Orkney szigetekNearshore flap, 315 kW majd 800 kWAz első gépet 2009-ben telepítették, a második generációs tesztelése 2012 és 2015 között zajlott.Az Aquamarine Power 2015 októberében hívta be az adminisztrátorokat (Aquamarine Power).
MutrikuBaszkföld, Spanyolország16 oszcilláló vízoszlop egy kikötői hullámtörőben, 296 kWJúlius óta működik 2011. 3 GWh-nál több összesen 2023 végére; 266 MWh 2023-ben, kapacitási tényezője körülbelül 10%. A Wells-turbinák a levegő energiájának kb. 30%-át alakítják át elektromos árammá. Költség 6.4 millió EUR (Mutriku; Tethys, PNNL).
A Wave HubOff Cornwall, AngliaHálózathoz csatlakoztatott tesztcsatlakozó akár 20 MW-os gépekhezTelepített 2010-ban közpénzből. 2018-ig nem termelt ott villamos energiát; A helyszín később úszó tengeri szélenergia-termelésre vált (Wave Hub).
CorPower C4Ponta do Sol, PortugáliaPont-elnyelő bója, 300 kW névleges teljesítmény, 9 m széles, 19 m magas2023 októbere óta exportál; túlélte a Domingos vihar 18,5 méteres hullámait 2023 novemberében; bejelentett csúcsteljesítmény akár 600 kW; DNV típustanúsítvány 2026-ban.Ugyanezen a helyen további bóják kis számát tervezik (CorPower Ocean; CorPower, 2026).
Egy nagy sárga és fehér csuklós acéllap fekszik egy gyártócsarnokban, egy munkás pedig elsétál mellette, hogy méretre vágja.
Az Oyster 800, egy 800 kW-os csuklós szárny a fife-i Methilben található hajógyárban 2011 júliusában, mielőtt az orkney-i teszthelyszínre szállították. Photo: Aquamarine Power, via the Scottish Government, CC BY 2.0

A minta józanító. A 2000-es évek legismertebb gépei, a Pelamis és az Oyster mind tengeren dolgoztak, és mindkét cég kudarcot vallott, mielőtt elérte volna a kereskedelmi tömböket, nagyrészt azért, mert a következő lépés többet költött, mint amit a befektetők kockáztatni akartak. A leghosszabb ideje üzemelő erőmű, a Mutriku, kicsiny és egy olyan hullámtörőbe épült, amire egyébként is szükség volt. A legújabb generáció, amelyet olyan tervek vezetnek, mint a CorPower’s, a túlélést és az irányítást helyezi előtérbe, és csak most mozog egy gépről az első kis tömbökre.

Mennyibe kerül

Még nincs kereskedelmi hullámfarm, így minden költségszámítás a prototípusok és modellek becslése.

ForrásMi ez?Ár
Mutriku, a közzétett adatokból készült számításunk6,4 millió euró 2023-ban 266 MWh-ért, 20 évre, 7%-os reálkamat mellett, az üzemeltetési költségek előtt2 EUR/kWh felett
Óceánenergia-rendszerek (2015)Második hullám tömbök, átlagosított fejlesztői adatok$0.21 to $0,67 kWh-nként
Óceánenergia-rendszerek (2015)Első kereskedelmi méretű hullámfarmok: fejlesztők becslései / független referencia tanulmányok$0.12 to $0,28 / $0.28 to $0,48 kWh-nként
Óceánenergia-rendszerek (2015)Az első tömbök telepítési költsége$4,000 to $18,100 per kW
A mi mércénkTetőtéri napelem egy épületben, Fan Wall modell; Lazard 2026 kereskedelmi és közösségi napenergia0,19 USD/kWh; $0.09 to $0,20
Lazard (2026. június)Új közmű napenergia / szárazföldi szél / tengeri szél$0.04 to $0,10 / $0.04 to $0,10 / $0.11 to $0,17 kWh-nként

A Mutriku nem egy tisztességes költségteszt, hanem egy bemutató volt, ahol a megbízhatóság miatt kis turbinákat választottak. De megmutatja, hogy a valódi hardver milyen messze van a papír becslésektől. Az első kis tömb őszinte tartománya ma: nagyjából $0.30 to $0,70 per kWh, kétszer-négyszer a tetőtéri napelem. Az iparág saját tanulmányai szerint a kereskedelmi gazdaságok elérhetik az $0.12 to $0,28-at, ha a gépek túlélnek, a rendelkezésre állás magas és a költségek csökkennek a mennyiséggel. A tengeren eddig még nem mutatták ki ezeket a körülményeket.

Egy ívelt kikötői hullámtörő, amely szürkületkor egy erdős földnyelv alatt a nyugodt tengerbe ömlik.
A spanyolországi Baszkföldön található Mutriku kikötőjének hullámtörője. A tizenhat légkamrája a 2011 óta villamos energiát termel hullámokból. Photo: Txo, CC0

Hol nyerhet, és hol nem

Ez nyerhet:

  • A tengeren, ahol nincs hálózat. Az óceánérzékelők, a navigációs bóják, az akvakultúra tollak, a víz alatti járművek, amelyek újratöltést igényelnek, és a tengeri platformok mostantól akkumulátorokkal, dízel- vagy napelemekkel működnek, amelyek télen keveset tesznek. Itt egy kis hullámgép versenyez a drága energiával, nem az olcsó napenergiával.
  • Szigetek energikus tengerpartokon, a Hebridáktól az Azori-szigetekig és a Csendes-óceánig, ahol már most is importált dízelből származik az energia.
  • A hullámtornyokat és a tengeri falakat így is építik, mint Mutrikuban, ahol a szerkezet már ki van fizetve.
  • Offshore szélerőműparkok mellett, megosztják a kábeleket, hálózati csatlakozásokat és karbantartó hajókat, valamint akkor is termelnek, amikor a szél lecsökkent, de a hullámzás nem.
  • A téli energia nagy szélességi körökön, ahol a hullámok a legerősebbek, amikor a napelemek a legkevésbé.

Nem nyerhet:

  • Olcsó ömlesztett villamos energia, bárhol, ahol nap- és szélerőművek épülhetnek.
  • Védett tengerpartokon és zárt tengereken, ahol az átlagos erőforrás méterenként néhány kilowatt.
  • Anélkül, hogy először bizonyítaná a túlélést. Egy olyan tervezés, amely nem ment át egy tengeren töltött télen, még mindig modell, bármilyen jó is legyen a tartály eredménye.
Egy nagy piros úszó szerkezet két hosszú kar és egy rámpa, horgonyzott a szürke tenger közelében egy zöld part.
A Wave Dragon egy túlcsorduló eszköz: karjai felfelé irányítják a hullámokat egy rámpán keresztül egy medencébe, amely alacsony fejű turbinákon keresztül folyik le. Az 1:4,5 arányú prototípust 2003 és 2010 között tesztelték a dán Nissum Bredning fjordban; 2005 januárjában egy vihar eltörte a horgonyát és partra sodródott. Photo: Wave Dragon, CC BY 3.0

Mi bizonyított, valószínű és spekulatív

Bizonyított: a hullámenergia és az energiaáram fizikai tulajdonságai; a rezgő testek befogási határai; hogy a hullámgépek képesek villamos energiát termelni a tengeren, és exportálni azt a hálózatba; hogy egy hullámtörőben lévő oszcilláló vízoszlop több mint egy évtizedig működhet (Mutriku); hogy a forrás télen a legerősebb a nyugatra néző partoknál a közepes szélességi körökön.

Elégedő: hogy az új vezérlési módszerek és a könnyebb szerkezetek növelhetik a kilowatt-óránkénti befogást és vágást; hogy a pont-elnyelő bóják túlélhetnek olyan viharokat, mint a CorPower C4-e 2023-ban; hogy a horgonyzóhelyek és kábelek megosztása csökkentheti a költségeket; hogy az óceánmegfigyelő és akvakultúra piacok megfizetik a kis gépeket, mielőtt a hálózat megteszi.

Spekulatív: hullámenergia a tengeri szél áramán; egy tervezési eljárás, ami úgy nyer, mint ahogy a háromlapátos turbina nyert a szélben; nagy tömbök több száz megawattból a következő évtizedben.

Nyitott kutatási kérdések

  • Túlélés és irányítás együtt. Hogyan kell beállítani egy gépet, hogy a legtöbbet megragadja a hétköznapi hullámokból, miközben biztonságosan lehangolja viharban, megbízhatóan, húsz évig.
  • Meghajtás. Lassú, hatalmas erők hatékony és tartós átalakítása: hidraulika, mágneses hajtóművek, lineáris generátorok, rugalmas anyagok, amelyek maguk is generátorok.
  • Kikötőhelyek és szerkezet. Kevesebb acél kilowatt, és kikötőhelyek, amelyek nem sikerülnek.
  • Arrays. Hogyan árnyékolják vagy segítik egymást a gépek csoportokban, és hogyan osztják meg az infrastruktúrát.
  • Konvergencia. A fenti családok közül melyik, ha van ilyen, alapvetően a legolcsóbb. A nyilvános stage-gate programok, mint például a Wave Energy Scotland léteznek, hogy megosztott adatokkal válaszoljanak erre.
  • Környezetvédelem. Víz alatti zaj, a horgonyzóhelyeken élő tengeri emlősök beakadásának kockázata és a part menti üledékre gyakorolt hatások, amikor nagy tömbök energiát vesznek fel a hullámokból.
Egy zöld hengeres bója függőlegesen úszik a mély kék tenger, látszik a hajó nyomában.
A MARMOK-A-5, egy úszó oszcilláló vízoszlop a BiMEP nyílt tengeri tesztelési területén, Baszkföld partjainál 2017-ben. A 2016-tól 2019-ig tartó tesztek után az új változat 2026-ban indult el. Photo: Oceantec, CC BY-SA 4.0

Mire lenne szüksége egy működő prototípusnak

A hullámenergiának jól kitaposott útja van az ötlettől a tengerig, pontosan azért, mert oly sok ötlet bukott meg ezen az úton. Az alábbi költségek egy kis csapatra vonatkozó durva becsléseink.

SzínpadMunkaAmit ez bizonyítDurva költségIdő
1. Numerikus modellA gép frekvencia- és időtartományi modelljei valós tengeri állapotokban (nyitott eszközök, mint például a WEC-Sim léteznek)Elméletileg a szélesség, viharban a terhelés$10k to $40k2-4 hónap
2. hullám tartályEgy 1:50-1:20 arányú modell egy egyetemi hullámmedence, rendszeres és szabálytalan hullámok, majd extrém hullámok, szimulált teljesítményfelvétellel mérve műszerekenA befogási szélesség arányának és a túlélési terheléseknek a mérése$30k to $150k3-6 hónap
3. Védett tengeri próbaEgy 1:4-től 1:10-ig terjedő méretű gép egy olyan tenyésztőhelyen, mint az EMEC Scapa Flow vagy a spanyolországi BiMEP, amely egy rakománybankba exportálValódi erő, horgonyzóhelyek, karbantartás, tél a tengeren$0.5 million to $3 millió1-2 év
4. Teljes méretEgy gép egy nyílt tengeri hálózathoz csatlakoztatott kikötőbenBankable teljesítmény és túlélési adatok10 millió dollár és feletteTöbb évvel ezelőtt
Félig egy tesztmedence vízszintje felett, félig alatta: egy hullámenergia-bója modell lóg egy kék acél portálon műszerekkel.
A 2. szakasz a gyakorlatban: egy lebegő, rezgő vízoszlop 1:20 méretarányú modellje tesztelés alatt az Ifremer hullámmedencéjében, Brestben, Franciaországban, 2013 márciusában. Photo: Olivier Dugornay, Ifremer, CC BY 4.0

A 2. szakaszban kezd hitelesnek lenni a pitch: egy hullámtartályban lévő modell, mért teljesítményfelvétellel, amely megmutatja, hogy mit fog el és mit él túl.

Kire van szükségünk

  • Óceánmérnökök és hidrodinamikusok hullám-szerkezet kölcsönhatással és ellenőrzési tapasztalattal.
  • Hullámtankok az egyetemeken és a nemzeti laboratóriumokban.
  • Mellékhajtás specialisták: hidraulika, lineáris generátorok, mágneses hajtóművek.
  • Kikötői és tengeri szerkezetmérnökök.
  • Tengeri műveletek emberek, akik telepítették és helyreállították a berendezést a tengeren.
  • Tengeri ökológusok a zaj és az összefonódás ellenőrzésére.
  • A tengeren dolgozó felhasználók: halgazdaságok, óceáni megfigyelőállomások és szigeti közművek, amelyek megvásárolják az első gépeket.

Van jobb ötleted?

Az Alapítvány egyes tagjai olyan kapcsolatokkal rendelkezhetnek, akik meghallgathatják a pályázati felhívást. Ahhoz, hogy egy ötlet bemutatásra kerüljön, A valós életben működő modell, amely ténylegesen energiát termel, melynek teljesítményét műszerrel mérték, nem igényelték: egy hullámtartályban lévő modell naplózott mellékhajtással többet mond, mint bármely animáció. A papíralapú ötleteket is szívesen vesszük: ha a fizika és a számok szilárdak, akkor itt közzétehetjük őket a honlapon. De a tőkeemelés működő modell nélkül nagyon nehéz, és itt semmi sem ígér finanszírozást, megtérülést vagy bevezetést.

Küldje el ötletét a hozzájárulási űrlapon keresztül, kiválasztva a Zöld Kezdeményezést. Mondd el, milyen hullámokra tervezték, milyen befogási szélességre számítasz és miért, hogyan bírja ki a vihart, kb. mennyibe kerül egy kWh, és a legolcsóbb teszt, amivel bebizonyíthatod, hogy tévedsz. A energiaforrások oldal a hullámenergiát tizenegy más ötlettel hasonlítja össze.

Források

  1. Gunn, K. és Stock-Williams, C. (2012). A globális hullámenergia-erőforrás számszerűsítése. Megújuló energia 44, 296-304.
  2. Szabó, J. (2002). A víz és a légkör kölcsönhatásai: A víz és az égbolt kölcsönhatása. Cambridge University Press.
  3. A., Bp. (2015). A hullámenergia-átalakítók befogási szélesség arányának adatbázisa. Megújuló energia 80, 610-628.
  4. Az óceánok energiarendszerei (2015). Az óceánenergia-technológiák nemzetközi szinten egyenlő energiaköltsége.
  5. Hullámenergia, Wikipedia: a mélytengeri energiaáramlás képlete.
  6. Pelamis hullámenergia-átalakító, Wikipedia.
  7. Aquamarine Power, Wikipédia.
  8. Mutrikui hullámtörő erőmű, Wikipedia, és a Csendes-óceáni Északnyugati Nemzeti Laboratórium, Tethys, Mutrikui hullámerőmű.
  9. Wave Hub, Wikipédia.
  10. CorPower Ocean, Wikipedia, és CorPower Ocean (2026), a világ első DNV tanúsítványa a hullámenergia technológiára.
  11. A skót energiaipar. A programjelentések nyilvános könyvtára.
  12. Lazard (June 2026). Levelized Cost of Energy+, 19-es verzió.
  13. Local Solar System Alapítvány. A Fan Wall: nyitott modell és referencia, tetőn elhelyezett napelem 0,19 $/kWh-ért.
  14. Islay LIMPET, Wikipedia: egy 250 kW-os partmenti oszcilláló vízoszlop, melyet 2000-ben csatlakoztattak a hálózathoz és 2011-ben leállítottak.
  15. Wave Dragon, Wikipedia: az 1:4.5 méretarányú prototípus a Nissum Bredningben, 2003-tól 2010-ig.
  16. BiMEP (2026). A BiMEP ad otthont az IDOM új úszó eszközének: a MARMOK-A5 oszcilláló vízoszlop, és egy korábbi verzió, amelyet 2016-tól 2019-ig teszteltek.
  17. Airy hullámelmélet és Wells turbina, Wikipedia: részecskék keringése hullámok alatt, és egy légturbina, amely mindkét irányban ugyanúgy forog.